A TÁMOP-3.1.4./08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című programot

2009. május 5-én intézményünk

a Perkáta-Nagykarácsony Általános Művelődési Központ elnyerte.

 

 

A Perkáta-Nagykarácsony Általános Művelődési Központ

Szivárvány Óvoda intézményegységében a 2009/2010-es tanévben két csoportban került bevezetésre a kompetencia alapú oktatás

 

 

 

 

 

Perkáta-Nagykarácsony

Általános Művelődési Központ

Szivárvány Óvoda intézményegység

image9571

 

2431 Perkáta, Bocskai u. 2.

telefon: (25) 452-235

Honlap: www.amk-perkata.sulinet.hu

e-mail: perkata.ovoda@t-online.hu

 

JUNIALIS

 

 

 

 

 

TÁMOP-3.1.4./08/2. Kompetencia alapú oktatás egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című program

 

 

 

TÁMOP-3.1.4./08/2 – 2009 Kompetencia Alapú Oktatás Bevezetése Perkátán

 

 

 

 

 

 

 

 

Perkáta-Nagykarácsony

Általános Művelődési Központ

Szivárvány Óvoda intézményegység

image9571

 

2431 Perkáta, Bocskai u. 2.

telefon: (25) 452-235

Honlap: www.amk-perkata.sulinet.hu

e-mail: perkata.ovoda@t-online.hu

 

JUNIALIS

 

 

 

PERKÁTA-NAGYKARÁCSONY ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZIVÁRVÁNY ÓVODA INTÉZMÉNYEGYSÉG

 

 

 

 

                                                                                                                  

             Új óvoda                                    Régi óvoda

 

 

 

 

 

Perkáta-Nagykarácsony

Általános Művelődési Központ

Szivárvány Óvoda intézményegység

image9571

 

2431 Perkáta, Bocskai u. 2.

telefon: (25) 452-235

Honlap: www.amk-perkata.sulinet.hu

e-mail: perkata.ovoda@t-online.hu

 

JUNIALIS

 

 

 

TÁMOP-3.1.4.-08/2-2009

 

ÖNÁLLÓ INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓS PROGRAM

 

Az óvoda helyi sajátosságainak kihasználása a pedagógiai program tükrében

 

 

 

                                                          

Készítette:

Szarka Istvánné

bevezető pedagógus

 

Győrikné Kargl Mária

bevezető pedagógus

Szakmai vezető:

Kovács Tiborné

óvodavezető

Készült:

Perkáta, 2010. március

 

Mottó:

 

 

 

„Nekünk a játék a tanulás;

 

Együtt a gyermekekért,

 

Kompetencia alapú neveléssel”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Süni csoport

 

Pillangó csoport

 

 

 

 

 

Szarka Istvánné

bevezető óvodapedagógus

 

Nemes Nagy Ágnes: Sündisznócska

 

Tegnap korán esteledett,

Sündisznócska ágyat vetett.

Ágyat vetett az avarban,

Kicsinyeit betakarta.

Fújhat a szél szakadatlan,

Melegít a puha paplan.

Jó meleg a földi fészek,

Aludjatok kis tüskések.

 

 

 

 

Győrikné Kargl Mária

bevezető óvodapedagógus

 

        Szilágyi Domokos: Lepkedal

 

Apró lepke,

öttyöm-pöttyöm,

letelepedett egy

harmatcsöppön,

arcát mossa,

s hogyha szárad,

derekára teker egy

sugár-szálat.

 

 

 

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

 

Helyzetkép. 8

Küldetésnyilatkozatunk. 11

Miért vált szükségessé a kompetencia alapú oktatás bevezetése?. 12

Általános alapelvek. 14

Az óvodai élet tevékenységi formái 17

INNOVÁCIÓ.. 23

Projektpedagógia. 25

Hagyományőrzés. 30

A hagyományőrző tevékenységek feladata. 31

HAGYOMÁNYŐRZŐ TÉMAHETEK.. 33

Őszi gyümölcsszüret 33

Őszi zöldségek. 39

Kukoricázzunk! 43

Összegzés, eredmények, tapasztalatok. 48

Záradék. 50

Melléklet 51

 

 

 

 

 

 

Helyzetkép

 

 

Perkáta Dunaújvárostól 16 km-re helyezkedik el.

Óvodánk öt csoportos, két épületben működik.

2,5 – 7 éves gyermekek számára reggel 5.30-tól 18.00 óráig tart nyitva.

Férőhely száma 135 fő.

Összes gyereklétszám 135 fő – 145 fő körül mozog. A csoportlétszámok magasak, mivel a faluban nincs másik óvoda és nincs bölcsőde sem.

Óvodánk épületei a falu központjában találhatók. Az új óvoda a templom mellett, szembe vele a régi óvoda. Néhány percre az iskola és a közművelődést kiszolgáló könyvtár, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal.

Közlekedési szempontból jól megközelíthető.

A gyermekanyag kizárólag csak a faluból érkezik, néha a szomszédos településekről egy-egy fő.

A szülők túlnyomó többsége ingázik Dunaújvárosba, Székesfehérvár, Szabadegyházára, illetve kis százaléka helyben vállal munkát.

Sok a munkanélküli és nagyon sokan költöznek, ingáznak Dunaújvárosból Perkátára, Perkátáról Dunaújvárosba, illetve az utóbbi években Budapestről is több család költözött Perkátára a jobb megélhetés reményében.

 

 

Régi óvoda

 

1878-ban épült, három csoportban működik.

A három csoporthoz egy közös mosdó, WC tartozik. Az öltöző helyiségek zsúfoltak, korszerűtlenek. A csoporthelyiségek nem a gyereklétszámnak megfelelő nagyságúak.

A helyiségek fűtése központi radiátoros gázkazános fűtéssel van kialakítva a nagyobb hatásfok elérése érdekében.

Az étkeztetés melegítőkonyhás rendszerben a csoportszobában történik.

Az épület külső része 2009-ben új, esztétikus vakolatot kapott.

2010-ben a világítás részben korszerűsítve lett.

Az óvoda udvara felújításra szorul.

 

Új óvoda

 

1991-ben épült, két csoport kapott benne elhelyezést.

2009-ben komplex akadálymentesítés történt. Ennek eredményeként hosszú évtizedek után meg tudott újulni az egész épület:

 

v a bejárati ajtók a mai kor igényeinek messzemenően megfelelőek,

v a csoportszobák új parketta borításúak,

v a csoportszobákhoz tartozó öltözők, mosdók, WC helyiségek modern csempét és járólapot kaptak,

v az iroda helyiség padozata megújult,

v a dolgozók öltözőjében járólap csere történt,

v a folyosók és közlekedők esztétikus burkolatot kaptak,

v kialakításra került egy gyengén látók, hallássérültek és mozgásukban gátoltak részére egy mosdó helyiség.

v megtörtént az új óvoda kupola részének szigetelése és új cserepezése (megszűnt az évtizedes beázás),

v modern, energiatakarékos kazánok kerültek beszerelésre,

v a bejárókhoz akadálymentes járda került kialakításra.

 

Nemcsak az épület szép, a környezete is nyugodt, esztétikus. Nagy alapterületű udvarral rendelkezik.

A gyerekek étkeztetése melegítő konyhás rendszerben történik.

 

A gyerekek nevelését, gondozását, képességeik fejlesztését a két épületben 18 fő látja el.

Az óvodapedagógusok végzettsége a törvényben előírtaknak megfelelő, szakmailag magas színvonalú.

Az óvodai nevelő-oktató tevékenység az óvodai nevelési program szerint történik.

A gyermekcsoportok kialakítása a beíratott gyermekek életkorától függően alakul. Ezért van olyan év, mikor vegyes életkorú csoportok is kialakításra kerülnek.

 

Az óvoda és a család kapcsolata jónak mondható. A családi háttér kevés családban jó, egyre inkább jellemzőbbé válik a családok anyagi helyzetének romlása, munkanélküliség növekedése, ezáltal az érzelmi kapcsolat, biztonság gyengülése.

 

Elsődleges számunkra, hogy az ide járó gyerekek jól érezzék magukat, szeretet vegye őket körül és minden segítséget megkapjanak képességeik fejlődéséhez, iskolai tanulmányaik megkezdéséhez.

 

Intézményünk sajátos arculatát jelenti, hogy nevelő munkánkon belül fokozott figyelmet fordítunk a népi hagyományok ápolására, anyanyelvi nevelésére, környezetbarát szemléletmód megalapozására, mely területek jól összekapcsolhatók az óvodai munka folyamatával.

 

Fontosnak tartjuk a gyermekek erkölcsi nevelését, egészséges testi, lelki fejlődésük elősegítését, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítását, hagyományaink (ünnepek) ápolását.

 

Óvodánk kollektívája nyílt, fogékony az újra, innovatív, eredményes jobbra törekvés jellemzi.

Jó a hangulat, összhang, együttműködés.

 

Hagyománytisztelet, ápolás, kitartó, minőségi munka jellemzi óvodánkat.

Szakmailag jól felkészült nevelőtestület dolgozik már több éve.

 

Munkaközösség keretében is foglalkozunk a néphagyomány ápolás óvodai lehetőségével.

 

Mindezek végiggondolása segítette a helyi pedagógiai program kiválasztását.

E program figyelembe veszi intézményünk feltételeit, intézményünk szűkebb és tágabb környezetünk lehetőségeit, kapcsolatainkat, eddig elért eredményeink megtartását, az elképzeléseink megvalósítását, községünk közoktatási koncepcióját, családok, iskola igényeit, elvárásait, de mindig szem előtt tartva GYERMEKEK érdekeit, hogy nekik valóban derűs, szép, nyugodt, harmonikus gyermekkoruk legyen.

 

A környezeti adottságok, személyi feltételek, tárgyi felszereltség adott az eredményes munkához.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Küldetésnyilatkozatunk

 

 

Az óvodai nevelési programok bevezetése új szervezeti kultúra megjelenését, mozgásba hozását teszi szükségessé. Azáltal, hogy a nevelőtestületünk elkötelezte magát egy közös cél elérésének, felvállalja, hogy a kiválasztott értékek eléréséért együttműködve, egymástól tanulva dolgozik.

 

A perkátai óvoda dolgozóiként elkötelezettek vagyunk a művészeti nevelés iránt. Küldetésünknek tekintjük a szeretet és élménypedagógia erejével a gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítását.

 

Vállaljuk a művészeti program értékeinek közvetítését a szűkebb és tágabb környezetünk felé.

 

A Perkáta-Nagykarácsony Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvodája Nagy Jenőné: Az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című óvodai programot adaptálta.

 

Átalakítva a helyi igényeknek, lehetőségeknek távlati elképzeléseinknek megfelelően. Ez a program átfogja a teljes óvodáskor nevelő – fejlesztő munkáját és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készült.

 

 

 

 

„Azért vagyok pedagógus,

Hogy a természet nyers

Gyémántját szép vigyázattal

Csiszoljam kristállyá.”

(Németh László)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Miért vált szükségessé a kompetencia alapú oktatás bevezetése?

 

Azért vált időszerűvé a kompetencia alapú oktatás bevezetése napjainkban, mert a társadalmi környezet változásai – információrobbanás, a globalizáció, a tudástartalmak gyors változása és a demokratizálódási folyamat – szükségesség tették az intézmények szerepének újra értelmezését.

 

A magyarországi eredmények rámutattak arra, hogy a gyerekek a megtanultakat nehezen tudják a gyakorlatban alkalmazni. Ez tette szükségesé a kompetencia alapú oktatás bevezetését.

 

Pedagógus közösségünk valamennyi tagja megújulni vágyó, innovatív. Megtisztelő volt számunkra, hogy a kompetencia alapú oktatást éppen mi vezethettük, illetve próbálhattuk ki csoportjainkban.

 

A kompetencia alapú oktatáson az egyéni képességek, készségek fejlesztését értjük, ez alkalmazásképpen tudást, a mindennapi életben használható tudás értelmét és „élményét” helyezi előtérbe a gyerekek számára a tanulás folyamatában.

Elengedhetetlen feltétele a pedagógia megújítása, a kulcskompetenciák fejlesztése.

 

A kompetenciafejlesztés alapelvei:

 

v gyermekközpontú, differenciált módszertana

v változatos tanulásszervezési megoldások

v tevékeny gyermeki magatartás

v kooperáció, csapatmunka

v a gondolkodási képességek fejlesztése

v probléma megoldási stratégiák kialakítása

 

A program kiemelt célja

 

A pedagógiai fejlesztés a kisgyermekkor életkori sajátosságait tartja szem előtt. Teret ad:

v az egyéni sajátosságok felszínre kerülésének

v az egyéni bánásmód érvényesítésének

v a sokoldalú képességfejlesztésnek

 

Egyszóval minden gyerekre, aki többek között abban azonos, hogy más…

 

Ennek célja:

v az óvoda – iskola átmenet megkönnyítése

v inkluzív pedagógia

v játék, erkölcs, érzelem

 

Feladata:

v Felkínált, választható témák, tevékenységi körökben (játék, munka, tanulás) való részvétel lehetővé tétele.

v Szervezeti keretek (frontális, csoportos, egyéni) betartása.

v Differenciálási eljárások alkalmazása.

v Munkaformák létrehozása, melyek a fejlesztés célját szolgálják.

 

A Kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetésének lehetősége és indokoltsága óvodánkban

 

 

A programcsomag bevezetésének lehetőségét abban látjuk, hogy az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel programunk alapelvei azonosnak tekinthetők.

 

A kompetencia alapú nevelésben szereplő szervezeti keretek, az alkalmazott munkaformák, napirend, csoportösszetétel szintén hasonló.

 

Közel esik a két rendszer filozófiája, nevelési gyakorlata egymáshoz, mely bevezetése során számunkra nem jelent szemléletbeli nagy változást.

 

Bizonyos átalakításokkal beemelhető a komplex tervezési technika a négy őselem köré szerveződő témák feldolgozására.

 

A kompetencia-alapú óvodai program kifejezéssel illetjük azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek a kisgyerek képességeit, idegen szóval kompetenciáit sokoldalúan fejlesztik, és alkalmassá teszik õt az egész életen tartó tanulásra, ismeretszerzésre. Előtérbe helyezi még a tanulási folyamatban a problémamegoldó képességet, az együttműködési képességeket, motivációs készségek, valamint a kreativitás képességét.

A kompetencia-alapú program az egyénre szabott képességfejlesztést helyezi a középpontba, hangsúlyozza a tevékenykedtetések közben megszerzett ismeretek fontosságát, a mikrocsoportos tapasztalatszerzést természetes élethelyzetekben.

 

 

 

„Legyen mindig

levegő, hogy lélegezhess,

tűz, hogy melegedhess

víz, hogy ihass

és

Föld, hogy élhessünk.”

Általános alapelvek

 

Az Óvodai Nevelés országos Alapprogramja 255/2009. (XI.20.) Korm. Rendelet értelmébe 2009-ben módosításra került.

 

Az Alapprogram szerint a pedagógiai alapelvek meghatározásának kiinduló pontjai:

v Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermekjogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával;

v A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg;

v A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.

 

Az alapprogram szerint érvényesülhetnek:

v Különböző – köztük innovatív pedagógiai törekvések

v Az óvodapedagógusok pedagógiai nézetei és széles körű módszertani szabadsága /megkötések csak a gyermek érdekében

v Az óvodai integrált nevelésben megvalósításra kerül a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése.

v Az óvoda integrációs felkészítésben megvalósítja az oktatási miniszter által kiadott rendelet alapján a gyermekek szociális helyzetéből és fejlettségükből eredő hátrányok kiegyenlítését.

 

Gyermekkép:

v Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését.

v Az óvodás gyermekek számára biztosítjuk az egyenlő bánásmódot, figyelünk egyéni érzékenységükre.

v Tiszteletben tartjuk emberi méltóságukat.

 

 

Óvodakép:

v Megfelelő eszközökkel és módszerekkel segítjük egyéni fejlődésüket.

v Hátrányos helyzetük megszüntetésére mások jogainak is figyelembe vételével teszünk intézkedéseket.

v Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését.

v Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

v Biztosítjuk számukra a törvény által igénybe vehető szolgáltatásokat, a szakmai szabályoknak megfelelő nevelést.

v A törvényben meghatározottak szerint segítjük a képességfejlődést, tehetség kibontakozást és a személyiségfejlődést.

v Az óvodai nevelés gondoskodik a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó tartalmak és feltételek megvalósulásáról.

v A gyermek ügyeiben humánusan, körültekintően, a számukra legkedvezőbb módon döntünk.

 

 

Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

1.     Az egészséges életmód alakítása

Az óvoda feladata:

·        A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése

·        Étkezés

·        Az öltözködés

·        A betegség megelőzés

·        A megfelelő szakemberek együttműködése a szülővel, óvodapedagógussal

·        Speciális gondozás, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelés

 

2.     Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

·        Kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör

·        Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés

·        A gyermek természetes társas szükségleteinek kielégítése

·        A különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés

·        A szokás és normarendszer megalapozása

 

3.     Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés

·        Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.

·        Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

·        A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, a meglévő tapasztalataira, élményeire építve változatos tevékenységek biztosítása és azok tovább fejlesztése.

 

 

Az óvodapedagógus feladatai az alapelvek tükrében:

 

v Hozzásegíti a gyereket a tapasztalati úton történő ismeretszerzéshez (játék, művészetek, alkotó munka, saját tevékenység)

v Differenciált bánásmód

v Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a különbözőség felé fordulás mindenkinek természetes

v Olyan légkör kialakítása, ahol igénnyé válik a csoporttal való együttműködés (játék, közös tevékenység, közösen végzett feladat, tanulási formák)

v Biztonságot nyújtó szokásrendszer kialakítása

v Egészséges életmód iránti igény kialakítása (életritmus, napirend, mozgásigény)

v Megalapozza a környezettudatos magatartást

v A családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése (folyamatos párbeszéd rendszer)

v Iskolára alkalmas gyerekek nevelése

 

Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.

 

Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.

 

 

Az óvoda és a család kapcsolattartása

 

Célunk:

v A család és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása

v A jó kapcsolat váljék pedagógiai hatások forrásává

v Ismerjék fel, illetve erősítsük meg a család együttnevelésben betöltött szerepét

 

Alapelveink:

v Gyermeknevelésünk a családi nevelés tiszteletén alapszik

v A nevelésben a család elsődleges szerepe megmarad

v A gyermek fejlődéséért a család és az óvoda egyaránt felelős és egyenrangú nevelőpartneri viszonyban valósuljon meg

v Őszinte párbeszéd kialakítására való törekvés

v Az együttműködés formáit az óvoda és a család együtt dolgozza ki

v Tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, módszereinkről

 

 

Az óvodai élet tevékenységi formái

 

A JÁTÉK- JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS

 

A játék spontán, szabadon választható, önmagáért való tevékenység.

 

A gyermekek a játékba integrált tevékenységeik során szerzett tapasztalatok, élmények alapján tanulnak egyenként, kisebb csoportokban vagy az egész csoporttal együtt.

A játék a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. Ennek tudatában kell megteremtenünk az önfeledt, szabad játék feltételrendszerét.

 

Minél élménygazdagabb az óvodai élet, annál több forrásból táplálkozik a gyermek játéka, annál sokszínűbb játékmegoldásokkal találkozhatunk.

 

Az újszerű fejlesztő játékokkal változatosabbá tehetők a nevelési módszerek, a gyermekek számára pedig érdekesebbé válnak a foglalkozások, befogadóbbá válnak a küldő világ ingereire. Hihetően, őszintén érteni kell, a gyermek mit csinál, mit tesz, milyen érzéseket mutat.

 

Szabadon választhatják meg, mikor, mit játszanak a gyerekek, koruknak, fejlettségüknek megfelelően. A leírt játékok jól alkalmazhatók egyéni fejlesztésre, felzárkóztatásra.

 

Az óvónő lehetőséget biztosít arra, hogy addig folytathassák játékukat, míg az számukra érdekes, örömet ad. Nem kell sietni, mert nem lehet semmiről lemaradni.

 

A program felfogása szerint a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek a játékidőbe ékelődnek, tagolódnak, úgy, hogy közben nincs játékelrakás.

 

A gyerekek örömmel és teljesen spontán tanulnak. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, amely a gyerekek ismeretszerzését is magában foglalja.

 

 

A KÜLSŐ VILÁG  TEVÉKENY MEGISMERÉSE

 

A tevékenység célja: a közvetlen környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása az emberi, a tárgyi, a természeti és állatvilág értékei iránt.

A gyermekek számára érthető, valós, helyi környezeti témák összeállítása, melyet természetes helyzetben, sokféle összefüggésben megvizsgálhatnak, felfedezhetnek a környezetük megszerettetése, megbecsülése és kötődésük mélyítése érdekében.

 

Az óvodai nevelés területeit a természeti és társadalmi környezet köré csoportosítjuk. A természeti témaköröket a legegyszerűbben az évszakok, s ezáltal az idő múlásával tudjuk átölelni, a gyerekhez közel hozni. Szervesen kapcsolódnak hozzá a társadalmi események (ünnepek, hagyományok) és témakörök (pl.: a felnőttek munkája).

 

A gyerekeket nem tudományágak szerint ismertetjük meg a való világgal, hanem természetes egységben kezeljük azt. A foglalkozási ágakat felváltják az élethelyzetekből adódó gyermeki tapasztalatok köré rendeződő élménykörök.

A témák feldolgozása során az évszakokra épülve megjelenik a négy őselem (LEVEGŐ, TŰZ, VÍZ, FÖLD). Ezek megjelenése témánként változó, van ahol megtaláljuk egyszerre mind a négyet, de előfordul, hogy csak egyet vagy kettőt.

 

Játszunk, de játékunk tele van a valósággal való ismerkedés sokoldalú lehetőségével. A felnőtt egyértelmű vezető, de a gyermek ötleteit is segíti és támogatja.

A fejlesztés mindhárom korosztály esetében mikrocsoportban, páros munkaformában és egyéni fejlesztéssel történik. A közvetlen tapasztalat- és élményszerzések hatékonysága növelhető a mikrocsoportos szervezeti forma gyakori alkalmazása.

 

A téma elindítását élmény és tapasztalatszerzés vezeti be, mely a témában felöleli a természeti, emberi és tárgyi vonatkozásokat. Az élményeket minél többféleképpen kell rögzíteni, hogy azok visszanézhetővé, könnyen felidézhetővé váljanak (videofelvétel, fotó, gyűjtőmunka, albumok).

 

Vegyes csoportokban egyazon témát dolgozunk fel mindhárom korosztályban, ahol a gyermekek képessége dönti el a témafeldolgozásba való részvételüket.

 

A tapasztalatszerzések lehetőséget adnak a személyes beszélgetésekre, ami megköveteli, hogy minden kérdésre hiteles, érthető, pontos választ adjunk. A valós helyzetek lehetővé teszik, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, kérést, tudakozódást stb.

Az élmények feldolgozása során képet kaphatunk arról, hogy a látottakról szerzett ismeretek beépültek-e a gyermekek szókincsébe, fejlődött-e kifejező készségük, emlékezetük, gondolkodásuk.

 

 

VERS, MESE, DRAMATIKUS JÁTÉK

 

A tevékenység célja: a gyermekek érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének segítése, a pozitív személyiségjegyeinek megalapozása, elsősorban a népmesék segítségével. De kapjanak helyet a magyar klasszikusok, a mai magyar írók meséi és a magyar költők versei is.

 

A kiválasztott versek, mesék erősítsék a környezet megszerettetését, a néphagyományőrzést és az évszakok szépségét.

A tevékenység mindennap megjelenik az óvodában.

Az irodalmi élmény jelenjen meg a gyerekek ábrázolásában, játékában, amely akár egy közös album alapját is képezheti.

 

A nyelvi képességének fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, a vers, a bábozás és a dramatikus játék. Ezeken keresztül sajátítják el a helyes hanglejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. Az irodalmi alkotásokból sok új fogalmat ismerhetnek meg, kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket, lehetőséget kapnak a társalgási kedv fokozására és az önálló mese- illetve versmondásra.

 

Az irodalmi nevelés komplex személyiségfejlesztő hatása akkor lehet eredményes, ha a felkínált irodalommal a gyermekek értelmi, érzelmi szükségleteinek kielégítésén túl az anyanyelvi kompetenciáit fejlesztjük.

 

ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK

 

A tevékenység célja: a közös éneklés, a közös énekes játék örömének megéreztetése a gyermekekkel, hogy azon keresztül formálódjon a zenei ízlésük és az esztétikai fogékonyságuk.

Jussanak minél több olyan zenei élményhez, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket.

 

Az óvodapedagógus élethelyzetekhez kapcsolva tervezze meg a zenei élményközvetítést (népdalok, rokon és más népek dalai, komponált műzene, klasszikus műzene).

 

A zenei élményközvetítés legyen mindennapos lehetőség az óvodában, kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez.

Minél gyakrabban énekelgessenek önállóan, egyénenként az éneklési készség fejlesztése és az önálló éneklésnél tapasztalható gátlások leküzdése érdekében. Ennek érdekében a pedagógus minél többször tervezzen közös éneklést, közös játékot. Használjon ki a gyerekek játéktevékenysége során is minden olyan helyzetet, amihez egy-egy éneket, mondókát tud beilleszteni.

 

Az óvodapedagógus az ének-zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel, mikrocsoportos munkaformában szervezze meg.

 

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a mondókákkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal is megvalósul.

 

 

RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

 

A tevékenység célja: a gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér, forma és szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

Fejlesszük a gyermekeink mindazon képességeit, melyekkel formálódik a személyiségük és látásmódjuk. A gyermek az őt fejlesztő alapvető módszerekhez, látás, hallás, tapintás útján, természetes csatornákon át juthat a legközvetlenebbül.

Az óvodánkban a vizuális tevékenységek sokasága közül választhatunk, melyekkel fejlesztjük a gyermekeink esztétikai érzékét, fantáziáját, kreativitását, képzeletét.

 

Az ábrázolás eszközei az egész nap folyamán álljanak a gyermekek rendelkezésére.

A spontán felmerülő érzéseiket, élményeiket bármikor megformálhassák.

 

Az ovigaléria programja lehetőséget biztosítson a műalkotásokkal való találkozásra, a gyermekmunkák kiállítására, amely művészeti élményben részesíti a gyermeket és a szülőket is.

 

A gyermekek legyenek megtervezői a környezetalakító, díszítő munkának. Vonjuk be a szülőket is az óvoda szépítésébe.

 

Az ábrázoláshoz szükséges eszközök megismerésével ébredjen fel a gyermekeknek a valamit létrehozás vágya, motiválja a gyermeket az alkotó, alakító tevékenységre.

 

A gyermekek jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia- és élményviláguk megmutatkozik.

 

Késztessük őket arra, hogy észrevegyék környezetükben a szépet, tudjanak gyönyörködni és megfogalmazni értékítéletüket.

 

 

A MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK

 

 

A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában.

Továbbá cél a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve.

 

 

A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, ezért kiemelkedő feladataink:

·        A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése

·        A rendszeres mozgásra való lehetőség biztosítása, az egészséges életvitel megalapozása

·        A séták, kirándulások szervezése, együttes élmények biztosítása, az évszakok adta lehetőségek kihasználásával

·        Mozgástapasztalatok bővítése, mozgáskészségek alakítása

·        A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése

·        A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális készségek fejlesztése

·        A rendellenességek megelőzése, korrekciója, szükség esetén szakember bevonása (konduktor, gyógypedagógus)

·        Alapmozgások kialakítása, fejlesztése, megőrzése

·        Először a természetes nagymozgások és egyensúlyérzék fejlesztésére végül a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni

 

Levegőzés, edzés

 

Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy minden évszakban napi rendszerességgel megfelelő mennyiségű időt töltsenek a szabad levegőn.

 

A levegőzés jótékony hatásai:

·        Elősegíti az egészség megőrzését

·        Növeli a szervezet alkalmazkodó, ellenálló képességét

·        A változatos tevékenységek lehetővé teszik a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlődését

 

 

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

 

A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését.

Továbbá a gyermekek együttműködésének, szervezőképességének fejlesztése.

 

Az óvodások munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért, majd a közösségért végzik.

Az óvodapedagógus segítsen a gyerekeknek, hogy minél többször éljék át a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét.

Az értékelés legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez.

 

Váljék igényükké a rend, a környezet szépítése és tisztán tartása.

 

Alakuljon ki a munka jellegű tevékenységek szokásrendje (naposi munka, vízcsapfelelős, szappanfelelős stb.).

 

 

 

INNOVÁCIÓ

 

A pedagógiai innováció része a fejlesztés

A pedagógiai innováció alatt az óvodapedagógia hagyományain, értékein, az általunk kidolgozott szakmai, elméleti alapokon nyugvó, az anarchisztikus pedagógiai irányzatok ellen fellépő, de a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó és a kidolgozatlan területeket felvállaló, fejlesztési irányvonalat megjelölő tervszerű, tudatos, célirányos tevékenységet értjük, amelynek specifikus eszköze a pedagógiai fejlesztés.

 

 A fejlesztés alatt pedagógiai fejlesztést értünk

A pedagógiai fejlesztés a kisgyermekkor életkori sajátosságait tartja szem

előtt. Természetes teret enged az egyéni sajátosságok felszínre kerülésének és az egyéni bánásmód fokozottabb érvényesítésének.

 

A pedagógiai fejlesztés célja

A pedagógiai fejlesztés célja – a programcsomag témaköreivel megegyező felosztást követi – az óvodából az iskolába való átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása; az inkluzív pedagógiának, az együttnevelésnek az elterjesztése; a játéknak mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése; a játék–érzelem–erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése.

 

A pedagógiai fejlesztés feladata

Olyan felkínált, választható témák (komplex fejlesztési tervenként), tevékenységi körök (játék, munka, tanulás), szervezeti keretek (frontális, csoportos, egyéni), differenciálási eljárások (szervezési módok és/vagy feladatrendszer) és munkaformák (frontális, csoportmunka – ezen belül homogén, illetve heterogén csoport –, valamint egyénre szabott munka) ajánlása, amelyek a pedagógiai fejlesztés célját szolgálják.

 

A pedagógiai fejlesztés tárgya

Maga a kompetencia alapú óvodai programcsomag.

 

A pedagógiai fejlesztés alanya

A pedagógiai fejlesztés alanyai a gyerekek és a gyerekek fejlesztéséért felelősséget vállaló óvodapedagógusok.

 

A pedagógiai fejlesztés jellemzői

Komplexitás

A képességfejlesztés az elsődleges Az integráló nevelési terület – megegyezően az ONAP-pal – a külső világ tevékeny megismerése, ezen belül a matematikai tartalmú tapasztalatok. Az integrált nevelési területek (anyanyelvi, irodalmi nevelés, vizuális nevelés) zárják a komplexitást. Ezek a nevelési területek adják a törzsanyagot.

 

Komplex fejlesztési terv három fejlesztési tématerv köré csoportosul.

·        Család

·        Élő és élettelen világ

·        Közösségi nevelés

 

 

A programcsomag kiemelten foglalkozik a néphagyomány ápolásával.

Hiszen az ember nem élhet a hagyományok, gyökerek nélkül.

Sokat tehetünk azért, hogy ez a tudás, hagyomány beépüljön a mi gyerekeink életébe, és így megőrződjön.

Komplex lehetőséget nyújt az óvodai nevelés számára:

·        Élményt ad,

·        szórakozást nyújt,

·        ismeretekhez segít,

·        fejleszti az ízlést,

·        közösséget épít,

·        hazaszeretetre nevel,

·        viselkedési mintákat közvetít,

·        megalapozza a gyermek érzelmi, esztétikai és morális biztonságát.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Projektpedagógia

 

Mi a projekt?

A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek központjában a tanulás áll.

 

A módszer elsősorban együttműködő tanulási technikákon alapul. Olyan sajátos tanulásszervezés ez, melynek fókuszában valamilyen valóságos probléma, tennivaló, elvégzendő tevékenység áll.

A projekt végére a csoporttól olyan tárgyi, vagy szellemi produktumot várunk el, mely a lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott témát, gondolatközt.

 

A projektpedagógia jellemzői:

·        A projektmódszer az ismeretekről, az ismeretek megszerzésének folyamatára helyi át a hangsúlyt

·        Folyamatszervezést kíván

·        Célvezérelt tanulás

·        Közös alkotás, a közös siker identitást, együvé tartozást alapozó élmény

·        A siker a kollektivitástól, a felelősségvállaló együttműködéstől függ

 

A problémák konkrét és egyedi voltából következik, hogy azokat nem elvont szinten közelíti meg.

 

Az információt helyzetértékelés – probléma felismerés ~ információ szükséglet – ismeretszerzés ~ ismeretalkalmazás, probléma megoldás ~ helyzetértékelés folyamatában kezeli, értelmezi, szelektálja és használja fel.

 

A projektmódszer alkalmazásának lépései:

·        Témaválasztás

·        Tervezés, feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák tervezése

·        Feladatok kiosztása, munkacsoportok szervezése

·        Annak felmérése, hogy mire van szükség a projekt megvalósításához

·        Időterv készítése

·        Téma feldolgozása

·        Értékelés

 

 

A projekt bevezetésének lépései:

1.     Előkészítés

1.1.         Projektterv készítése

Téma meghatározás

                          Probléma felállítása

1.1.1.  A projekt céljának meghatározása

1.1.2.  A feladatok meghatározása

1.1.3.  Tartalmak és azok lépéseinek meghatározása

1.1.4.  Projektkalendárium

2.     Élményszerző tapasztalatok kisebb csoportos, mikrocsoportos megszervezése

              2.1. Az élmények rögzítése (fotók, videofilmek, rajzok)

              2.2. Az élmények kiegészítése művészeti tevékenységekkel

3. Gyűjtőmunka elindítása a szülők körében

                             3.1. A szülők tájékoztatása a gyűjtőmunka tartalmáról

              3.2. A gyűjtött tárgyak elhelyezése a környezeti projekt térben

4. Élmények, tapasztalatok feldolgozása

              4.1. Albumok készítése

              4.2. Fejlesztő játékok tervezése

              4.3. Problémamegoldó szituációk tervezése

              4.4. A művészeti tevékenységek integrálása a folyamatban

              4.5. Egyéni fejlesztési lehetőségek meghatározása

5. A projekt összegzése, értékelése

              5.1. Visszatekintők, rajzos diagnosztikák készítése

              5.2. Kiállítások rendezése, a keletkezett dokumentumok bemutatása

              5.3. Kisebb társak bevonása

              5.4. Tablók készítés

 

 

 

A projektum jelentése: terv, tervezet, ajánlat, javaslat.

 

A projekt: a műveltségi anyag egy sajátos témaegysége, amelyet életszerű feladategységben természetes módon, valós kapcsolatokon keresztül dolgoznak fel. Eredménye valamilyen produktum. A szervezésben, tervezésben, a gyerekek is aktívan közreműködnek ötleteikkel, javaslataikkal gazdagítják a feldolgozást, hiszen az ő érdeklődésükre épít. A feldolgozás együttműködésben valósul meg, összekapcsolja az egyéneket, és a kölcsönös függési, felelősségi, ellenőrzési viszonyok során közös sikereket élnek át.[1]

 

A projekt egy időben többféle gyermeki szükségletet elégít ki, miközben alkalmat ad arra, hogy többféle vonatkozásban tárja fel az életszerű, mindennapi problémákat.

 

 

 

 

Ezek a szükségletek:

-         tevékenység iránti igény,

-         együttes tevékenykedés, biztonságot ad, kielégíti a társak iránti igényét,

-         szabadon választott tevékenységben megélheti a kompetencia érzését, a felnőttek részéről elismerést eredményez,

-         felszítja a kíváncsiságot,

-         a probléma feltárása, kutakodás, keresés, gyűjtés, elősegíti a megismerési vágy kialakulását.[2]

 

Összegezve: a projektmódszernek számtalan előnye van, a műveltségtartalmak kihasználása, a tapasztalatok megszerzése révén. Erre a környező világ megtapasztalása közben van a leginkább lehetőség. Hiszen a gyermek személyisége azáltal fejlődik, hogy alkalmat adunk arra, hogy az őt körülvevő környezetet tevékenységei közben megtapasztalhassa, miközben tényeket, összefüggéseket szerez a valóságról.

 

Közösségünk helyrajzi adottsági elősegítik, hogy természetes környezetben tevékenyen tapasztalhassanak folyamatosan a gyermekek.

 

A tervezéskor a gyermekek önként vállalnak saját érdeklődési körüknek megfelelő feladatot. A szülőket is bevonjuk a tevékenységeinkbe, tapasztalatgyűjtő kirándulásainkba és más programjainkba.

 

Fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott, családias légkör megteremtése a csoportban, ahol a gyermekek biztonságban érzik magukat, bátran tevékenykednek, nyíltak, őszinték, magabiztosak, érdeklődőek. A pedagógus pedig a megismerés és a felfedezés iránti vágyukat igyekszi kielégíteni. Az őszinte gyermek-felnőtt kapcsolatokban bátran kérdezhetnek, érdeklődhetnek, sőt hibázhatnak is.

 

A projekt módszerrel láthatóbban örömtelibb a tanulás, tudásuk gazdagodik. Iskolakezdésre nemcsak a gyermek testi ereje, állóképessége, de szociális-erkölcsi magatartása, érzelmi világa, értelmi képességeivel együtt az egyén egész személyisége fejlődik.

A legfontosabb, hogy kihasználva a helyi adottságokat, sajátosságokat, azokra építve, mindvégig a gyermek szükségleteit, érdekeit, igényeit szem előtt tartva érjük el, hogy a gyermek mindvégig jól érezze magát.

 

 

A tanulás tervezése évszak projektben történik. Ennek szerves része a hagyományápolás, így a szüret is.

 

 

Hagyományőrzés

 

Az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című program a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását az óvodapedagógusok feladatának tekinti.

A program rendszere, fő elemei:

Cél ~ feladatok ~ a nevelés keretei

 

Az óvodában folyó nevelést olyan szemléletmód szabályozza, amely tekintettel van a gyerekek egyéni fejlettségére, és alkalmas arra, hogy kialakítsa az együttéléshez szükséges szokásokat.

 

A hagyományőrzés célja:

·        Az óvodai nevelésben is a múlt értékeinek átörökítése éltetése

 

Be kell építeni a kisgyermek nevelésébe mindazokat az értékeket, amelyeket a környezet megőrzött. Meg kell teremteni azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás.

·        Néprajzi ismereteit folyamatosan bővíti

·        A tárgyalkotás, a környezet alakítás technikai fogásait elsajátította, ill. elsajátítja,

·        A hagyományőrzés elemeit mértéktartóan jeleníti meg az óvodai környezetben

·        Megteremti a hagyományőrző tapasztalatszerzésnek feltételeit és lehetőségeit: - a mindennapokban,

                               - munkadélutánokon,

                               - hétvégi programokon.

 

 

A hagyományőrzés személyiségfejlesztő hatása

 

·        A gyermek a közösség aktív tagja

·        Ismeri a hagyományokhoz kapcsolódó szokásokat, jelképeket:

Ø Advent – koszorú

Ø Luca – búzaültetés

Ø Karácsony – fenyő

Ø Farsang – alakoskodás

Ø Húsvét – locsolkodás, tojásfestés

 

Az óvodapedagógus feladata a hagyományőrző nevelés folyamatában

 

Hagyományainkban a modern világgal ötvöződve tovább él népünk kulturális gyökere, s a mai gyerekek is megismerhetik szépségét és értékét.

Fontos, hogy lakóhelyünk hagyománya szerint tervezzük meg feladatainkat.

A hagyományőrzés úgy marad fenn, ha családtól családig, gyermektől gyermekig, óvodapedagógustól óvodapedagógusig, szájról szájra hagyományozódik.

 

 

A hagyományőrző tevékenységek feladata

 

·        Népszokások megismerése

·        Népi időjóslások felidézése

·        A természetes anyagok állandó biztosítása

·        Népi játékszerek készítése

·        Az udvari játékok bővítése a hagyományápoló tevékenységekkel

·        A szülőföld szépségének megláttatása

·        A népi kultúra tárgyainak megjelenése az óvodában

 

Miben más a kompetencia alapú óvodai programcsomag:

·        A négy alapelem – LEVEGŐ, TŰZ, VÍZ, FÖLD – köré szervezi a feldolgozandó témákat

·        Elemenként és nevelési területenként széles spektrumú módszertani ajánlást kínál

·        Fokozottan hangsúlyozza a differenciált fejlesztést

·        Kiemelten kezeli az óvoda – iskola problémakörét

·        Nagy hangsúlyt fektet a néphagyományok átadására

 

 

Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, melyet az óvodapedagógus a gyerekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan változatos tevékenységeket biztosít.

 

A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmasság teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep nem szabad, hogy előre betanított, merev legyen, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttjátszást biztosítson.

 

Az óvodában ünnepelhető jeles napunk egyike a SZÜRET, melyre a felkészülést már a szeptemberi első hetektől megkezdhetjük.

 

·        A 3-4 éves óvodások énekeket hallgatnak, mondókákat ismételgetnek a szüretről és a gyümölcsökről. Kedvük szerint vesznek részt a szüreten és a mulatságban. Szemezik a szőlőt, kóstolják az őszi gyümölcsöket és mustot.

·        A 4-5 éves óvodások megismernek egyszerű szüreti énekes játékokat. Gyűjtik, válogatják az ősz gyümölcseit. Aktívan részt vesznek a szüreten: énekes népi játékokat játszanak a nagyokkal, népzenére táncos mozdulatokat próbálgatnak.

·        Az 5-6 éves gyerekek az óvodapedagógusokkal megszervezik a szüretet: kihez mehetnek almát, diót, szőlőt szedni. Szemezik, préselik a szőlőt. Már tudnak verset, mondókát, dalos játékot a szőlőről és a többi őszi gyümölcsről. A mulatságon aktívan táncolnak, énekelnek, játszanak szüreti népi játékokat.

 

A téma lezárásaként szüreti mulatság megrendezésére kerül sor. A mulatság előtt feldolgozzuk a gyerekek által összegyűjtött gyümölcsöket: megmossuk, pucoljuk, fogyasztásra alkalmassá téve azokat.

A szőlőt lecsipegetjük, daráljuk, majd préseljük. A finom mustot mindenki megkóstolhatja.

Ezen a napon az óvoda valamennyi dolgozója is az alkalomnak megfelelően öltözik: bíró, bíróné, kisbíró, csősz, cigányok, cigánylányok, fiatal lányok, legények.

Rövid formában eljátszuk a szüret és a szüreti bál megnyitóját.

Az óvodásaink felveszik a néptáncos ruhákat, pártát, a kisfiúk kalapot.

Használjuk a kereplőt, dobokat, csörgőket, köcsögdudát.

A gyümölcsöket tálcára rakva kínáljuk.

A gyerekek által készített munkákból, a szülők által behozott régi népi tárgyakból (prés, daráló, lopó fajták, köcsögök, tőtike, szőttesek) galériát, kiállítást szervezzünk, amelyre a szülőket is meghívjuk.

Az óriás néptáncos botbábokkal szüreti jelenetet adnak elő az óvó nénik.

Az ide tanévben a mulatság fénypontja a meghívott előadó: KABÓCÁK együttes műsora volt.

Zárásként minden csoport részt vesz a közös éneklésben, táncban, ahol előadjuk kedvenc énekes játékainkat, énekeinket. Egymás bemutatóját tapssal jutalmazzuk.

                                    

 

 

 

                                                                                                        

 

HAGYOMÁNYŐRZŐ TÉMAHETEK

Őszi gyümölcsszüret

3-4-5-6-7 éves gyermekek számára

 

 

 

SZEPTEMBER

 

 

Tevékenységek

 

Célok és feladatok

A külső világ tevékeny megismerése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Matematikai tartalmú tapasztalatok

Őszi piacra kirándulás: (1sz. melléklet) gyümölcsvásárlás

Gyümölcssaláta (4-5.sz. melléklet) készítése  VÍZ

Gyümölcsaszalás TŰZ

Almaszüret Márika néninél (2-3.sz. melléklet)

Dióverés az óvoda udvarán (33., 34.)

Szőlőszüret Márika néninél

(Szedés módjának megbeszélése: olló, kés, kosár kell hozzá)

Látogatás a közeli boros pincébe, préselésen való részvétel Péter bácsinál  FÖLD

mustkóstolással egybekötve

A gyümölcsökből készíthető ételek gyűjtése, felsorolása

Sült alma, dió pirítás.

Vásárolt és hozott gyümölcsökből piacos játék szervezése.

Kompót, befőtt kóstolása, amit egyik dajka néni készített.

Szüreti bál (6., 7., 8., 9., 10., 11. sz. melléklet)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vödörbe fér-e több gyümölcs vagy a kosárba?

Almakupacban mennyi alma van?

A dióból van több vagy az almából ugyanakkora halomban?

Melyik fa magasabb, az alma vagy a dió?

A több a nehezebb? (12.sz. melléklet)

Különböző szemnagyságú fürtök összehasonlítása?

Szőlőszemezés

Mennyi pohárba tudjuk elosztani a kancsó mustot?

Mennyi lépcsőfok vezet le a pincébe?

Különböző formájú üvegeknél melyikbe fér több vagy kevesebb must?

5 db almából tudunk-e mindenkinek adni? Hogyan?

A legnagyobb, legszebb gyümölcs kiválasztása.

Stb.

 

 

Figyeljék meg a vásárlás és a szüretelés szabályait

Ismerjék meg a gyümölcsök fajtáit, színeit, részeit

Az előzetes ismeretek felidézése

A megszervezése

Beszédkészség és figyelem fejlesztése

Szókincsbővítés (puttony, must, hordó, kulacs, törköly)

Az érthető, tiszta beszéd gyakorlása a tevékenységek közben

A munka értékelése során összefüggő mondatok alkotása

Az emberi munka értékének megbecsülése, tapasztalatok összegzése

A nagyok által készített alkotásokkal a kicsik megajándékozása

Egymás segítésére nevelés

A fogyasztás szabályai

Ok-okozati összefüggések feltárása

Kézügyesség fejlesztése

Szemléltetve látja az ősz bőségét, érzékeli, hogy az ősz érlelő.

Problémamegoldó gondolkodás

Világos, tervszerűen felépített kérdésekkel a mondatalkotás segítése.

 

 

Csoportosítás szín, forma szerint

Formafelismerés bekötött szemmel

Tapasztalatszerzés a kisebb-nagyobb, könnyebb-nehezebb, teli-üres összehasonlításával, becsléssel, méréssel. Űrtartalom mérése.

A rész egész viszonyának megismerése.

Tő és sorszámnevek gyakorlása.

Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

Vers, mese

 

N.N.Á.: Sündisznócska Gesztenyefalevél

Hány ujja van?

Csoóri S.: Dióbél bácsi

S. S.: Gesztenyecsalogató

Takács Gyula: Szüreti vers

Móra F.: Dióbél kisasszony

Jancsik Pál: Dióérés

 

 

 

Peroci: Papucsok

A répa

Szutyejev: Az alma

A lompos medve

A hinta és a körtefa

Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack       

Szókincsbővítés

Figyelem és koncentráció fejlesztése

A mesetudat és a gondolkodási műveletek fejlesztése

Képzelet, fantázia fejlesztése

Beleélő képesség fejlesztése

Passzív és aktív szókincs fejlesztés

Pozitív és negatív érzelmek, vágyak megfogalmazása

 

Ének, zene, énekes játék

 

Fújja szél a fákat….

Töröm, töröm a mákot….

Dombon törik a diót..

Badacsonyi rózsafán…

Lopják az úr szőlőjét…

Lipem, lopom…

A kállói szőlőbe…

Hej a sályi piacon..

Körtéfa…

A kassai szőlőhegyen…

Alma, alma odafönn a fán…

Hüvelyk ujjam almafa…

Egy üveg alma, két üveg alma..

Itt a kosár..

Kiszáradt a diófa…

Csillag Boris…

Kimentem és a szőlőbe…

Zenehallgatás:

Ősszel érik babám…

Érik a szőlő…

Ettem szőlőt…

Hull a szilva a fáról..

Mozart: B-dúr szimfónia

Cd-ről népi zenék hallgatása

A közös játék öröme

Egyenletes lüktetés különböző játékos mozdulatokkal

Halkabb, hangosabb megfigyeltetése ölbeli mozdulatokkal

Az egyenletes lüktetés kifejezése ritmushangszerekkel

Az egyenletes járás gyakorlása népzenére

Az egyenletes lüktetés kifejezése a dalos játékokhoz kapcsolódó mozgásokkal

A lassabb-gyorsabb megfigyeltetése és kifejezése

Hangképzés dúdolással és lalázással

Zenére mozgás kitalálása, mozgáskultúra fejlesztése

 

 

 

Rajzolás, mintázás, kézimunka

 

Rajzkészség felmérése – nyomok a lapon

Gyümölcsök mintázása

Alma, körte ragasztása (tálban, üvegben)

Gyümölcsök színezése, festése

Gyümölcsök készítése sóliszt gyurmából – festés (befőtt készítése)

Alma, körte negatív sablonja (festés szivacs nyomattal), gyümölcskosár

Szőlő festése dugóval, nyomdázás (17.sz. melléklet)

Alma, körte mozaik tépéssel, ragasztással

Alma és körtefa festése - kollektív munkában

Műalkotásokkal való találkozás a témához kapcsolódóan (csendéletek, kancsók, tálak stb.)

Meseillusztráció

Az alkotás örömének kifejezése

Szerezzenek tapasztalatokat a különböző technikák használatáról

Gyakorolják a zsírkréta, ceruza, ecset, szivacs, dugó, filctoll, ragasztó, olló, festék használatát

A gondolkodási műveletetek gyakorlása

A finommozgás fejlesztése.

A rész egész viszonyának érzékeltetése

Színkeverés, a festék tulajdonságainak megtapasztalása

Alaklátás, formaállandóság fejlesztése

Az alkotókedv fokozása

Tervezés, belelátó képesség fejlesztése

A közös munka és produktum öröme

A síkon és térben való tájékozódás (rajzolás és mintázás)

A kreativitás, fantázia fejlesztése

Szókincsbővítés

Műalkotásokról, festményekről való beszélgetés, véleménynyilvánítás

Fotóalbum készítése

Ovi galéria, kiállítás rendezése

Mozgás

 

Futás, járás, ugrás, bújás, egyensúlyozás a szabadban (az óvoda udvarán, a közeli erdőben, parkban)

Az énekes játékokhoz táncos lépések gyakorlása

 

Harmonikus testi-lelki fejlődése

Biológiai egyensúly fenntartása

Az egészség megóvása

Testséma, erőnlét fejlesztése

Mozgáskultúra kialakítása, javítása

Egymáshoz való alkalmazkodás

Kitartás, állóképesség, figyelemkoncentráció, emlékezet fejlesztése

Önfegyelemre, türelemre szoktatás

 

Munka jellegű tevékenység

 

A munkaeszközök előkészítése

Gyümölcsök szedése, válogatása, mosása, darabolása

A hulladék eltakarítása, mosogatás, rendrakás tisztálkodás

Diótörés, pucolás

 

Szülők, nagyszülők, segítő felnőttek bevonása

 

Csoportonként gyümölcsök,  kérése

A gyűjtőmunka elindítása és tájékoztatás a szülők körében

A gyűjtött anyag kiállításba, galériába rendezése

A szülők késztetése a kiállítás megtekintésére

Látogatás valamelyik kisgyerek nagymamájánál szüretelni, diót verni, almát szedni, szőlőt préselni, pincét látogatni (32. sz.)

Visszatekintők rajzos, értékelő diagnosztikák, keletkezett dokumentumok bemutatás

 

Külső értékelés

 

Fényképekből visszapillantás az eseményekre

A tevékenységek produktumainak kiállítása (10, 13., 14., 15., 16. sz. melléklet)

Környezetünk aktuális díszítése, ajándékozás

Az óvoda, a csoport tevékenységének külső megítélése

Kiemelt és saját projektről tágabb nyilvánosság bevonása, a produktumok közzététele

Közös gyümölcsök elfogyasztásával visszaemlékezés

Pozitív élményekkel személyiségfejlesztés

 

 

 

 

 

 

Cirponli: Birsalma, gesztenye és diók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

HAGYOMÁNYŐRZŐ TÉMAHETEK

Őszi zöldségek

3-4-5-6-7 éves gyermekek számára

 

 

 

OKTÓBER

 

 

Tevékenységek

 

Célok és feladatok

A külső világ tevékeny megismerése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Matematikai tartalmú tapasztalatok

 

 

Látogatás a zöldségboltba:

zöldségek vásárlása

Pali bácsi kertjében sárgarépát ásunk ki FÖLD

A kukoricaföldön összeszedjük a takarmány tököket és sütni való tököket

Hozatunk lopó tököt, dísztököt, spárga tököt.

Megnézzük a pincében az elvermelt burgonyát FÖLD

Beszélgetés a zöldségek felhasználásáról:

- nyersen, főve, TŰZ, VÍZ savanyúságnak

Olyan ételek összegyűjtése, amelyek ezekből a zöldségekből készülnek (főzelék, pite stb.) TŰZ

Készítünk vitamin salátát

Ismerkedjenek meg az ehhez szükséges eszközökkel

 (pl. káposzta gyalu)

Sütünk burgonyát és tököt

Zöldségboltos szerepjáték a készített zöldségekből

Játék: A letakart zöldségek tapintással való felismerése

 

Salátához az összetevők kimérése

Rakjuk sorba a burgonyát a tepsiben!

A tök elosztása, feldarabolása, hogy mindenkinek jusson

 

 

Zöldségek egészségmegőrző szerepe, vitaminok fontossága

A vásárlás szabályainak tudatosítása: köszönés, kérés, fizetés, a játék során gyakorlása

Az eladók munkájának megismerése

A zöldségek tulajdonságainak megismerése

Nyelvi kifejezőképesség fejlesztése

Szókincsbővítés

Előzetes ismeretek felidézése

Betakarítási munkálatok megismerése, kipróbálása

A tapintásos észlelés és verbális összekapcsolás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mértékegységek megismerése (db, kg, dkg)

Mennyiségek összehasonlítása

A különböző zöldségek súlyának becslése, mérése

Tő és sorszámnevek gyakorlása

Több kevesebb összehasonlítása

Számlálás gyakorlása

A zöldségek térben való elhelyezésével az irányok gyakorlása

 

Vers, mese

 

 

Varga K.: Téli lakoma c. mese

TŰZ

Móricz Zs.: Iciri-piciri c. mese

A három kicsi fergeteges kecskebak c. mese VÍZ

Borsószem hercegkisasszony c. mese

A nyúl meg a káposzta c. mese FÖLD

A répa c. mese FÖLD

Visszajött a répa c. mese

VÍZ

La Fontaine: A tücsök és a hangya

 

Keressünk olyan mesét, amiben szerepel a tök (Hamupipőke c. mese)

Szókincsbővítés

Élménynyújtás a mese előadásával

Esztétikai érzék fejlesztése

Azonosulás a szereplőkkel, erkölcsi mondanivalók megfogalmazása

Képzelet fejlesztése

Az állatok segítségnyújtásával önzetlenségre nevelés

Ének zene, énekes játék

 

Borsót főztem…

Görög dinnye, török tök…

Kecske ment a kis kertbe…

Éliás, Tóbiás…

Fekete kenyeret hajnalban sütöttem…

Hagymás, hagymás…

Most viszik Uborkáné lányát…

Zöld paradicsom…

Táncház a TÖK JÓ NAP! keretében

 

Zenehallgatás:

Hej Vargáné …

A karádi falu végén…

 

 

Egyenletes lüktetés kiemelése, érzékeltetése tapssal, járással és hangszerekkel

Az új énekek megfigyelése, bemutatása, megtanulása gyakorlással

A szerepcserés játékoknál kiszámolás gyakorlása

Szókincsbővítés

Közepes hangerővel énekeljenek

Ismerkedjenek meg a táncház fogalmával, aktívan vegyenek részt benne

Rajzolás, mintázás, kézi munka

 

 

 

A betakarítási élmények ábrázolása különböző technikákkal

Meseillusztráció

Zöldségfigurák készítése

Tökből figurák készítése lopótökből is

Töklámpás faragása

Krumplidúc készítése és nyomdázás különböző mintákkal:

Terítők, könyvjelző, képkeret

Stb.

Tök felületfestése

Zöldségek mintázása főzött lisztgyurmából (35. sz.)

Mozaikragasztás

Zöldségek vágása, ragasztása kompozícióba

Kiállítás az elkészített alkotásokból a

 TÖK JÓ NAP! Keretében

(23., 23., 25. 28., 29., 30., 31.) sz. melléklet)

 

Emlékezet, kreativitás fejlesztése

A technikák gyakorlása és egymással való ötvözése

Pl.: zsírkrétával megrajzoljuk, festékkel kifestjük

Finommozgás fejlesztése

Szépérzék fejlesztése

Az eszközök (kés, olló) használata során a készségek fejlesztése

Egymás munkájának megbecsülése, véleményezése

Az alkotás örömének kifejezése

A kollektív munkálkodás megszervezése

 

Mozgás

Váltóverseny tökhordással

Tánclépések gyakorlása

Futóversenyek káposztafejek között

 

Nagymozgások fejlesztése

Koordinációs képesség fejlesztése

Egymáshoz való alkalmazkodás

Munka jellegű tevékenységek

 

Az eszközök előkészítése

Zöldségek mosása, tisztítása, darabolása, gyalulása

A kiállítás megszervezése, berendezése

 

Szülők, nagyszülők, segítő felnőttek bevonása

Termények kérése, gyűjtése

Nagypapák segítségének kérése a töklámpások faragásához

A nagymamák receptjét használjuk fel a savanyúság elkészítéséhez

 

 

Külső értékelés

Az elkészült alkotásokból kiállítás rendezése

Gyermekmunkák kiállítása

 

 

Henson: Sütőtök és a dió

 

 

 

HAGYOMÁNYŐRZŐ TÉMAHETEK

Kukoricázzunk!

3-4-5-6-7 éves gyermekek számára

 

 

 

NOVEMBER

 

 

Tevékenységek

 

Célok és feladatok

A külső világ tevékeny megismerése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Matematikai tartalmú tapasztalatok

 

Séta közben falevelek, termések gyűjtése

A gyökeres, teljes kukorica megfigyelése FÖLD

Kukorica törés megfigyelése, kipróbálása Mica néni kertjében

Csuhé gyűjtése (fosztás kipróbálása)

Kukorica fajták gyűjtése:

- pattogatni való,

- főzni való,

- takarmány kukorica

Mire használjuk a kukoricát?

- a szára a szarvasmarhának, sertésnek táplálék (megfigyeltük Imre bácsi gazdaságába)

- tyúkokat etettünk Mica néninél, megfigyeltük a kacsa tömést

- a maradék szárból tüzelő (ízikből),    TŰZ,  LEVEGŐ

- a csuhéból (levele) lábtörlő és kosár készül, Annus néni megmutatta nekünk (18. sz. melléklet)

Főtt és pattogatott kukorica készítése és kóstolása

Lisztjéből kása, sütemény készíthető (vannak csoporttársaink, akik csak ebből készült ételeket fogyaszthatnak) TŰZ, VÍZ

A kukorica tárolása télre szellős góréban  LEVEGŐ

A Falumúzeumban megnézzük az ide kapcsolódó eszközöket

 

 

 

 

Játék a kukoricával:

- hosszabb, rövidebb cső,

- magasabb, alacsonyabb szár,

- vékonyabb, vastagabb szár,

- számlálás a kukoricaszemekkel,

- szétválogatás szín szerint

 

Tapasztalatok gyűjtése az évszakváltáshoz kapcsolódóan

Ok – okozati összefüggések az időjárással kapcsolatosan

Ismeretbővítés,  aktív, passzív szókincsfejlesztés

Figyelem, emlékezet fejlesztése

Ismerjék meg a gyerekek a kukorica felhasználásának mozzanatait, kapcsolódva a hozzá fűződő hagyományokhoz

Beszédkészség, kommunikáció készség fejlesztése

Közösségépítés, egymásra figyelés

Örömszerzés élménye

A kínálás, kulturált ajándékozás hagyományainak megismerése

Éljék át a várakozás, készülődés örömét, szívesen vegyenek részt az együttes tapasztalatok, élmények szerzésében

Ismerjék fel a tevékenységek időrendi sorrendjét

Több megnevezést használjanak a családtagokra

Otthoni élmények, szokások ápolásával érzelmi nevelés

Halljanak a növénnyel kapcsolatos régi szólásokat

Pl.: Ki először piros csőt lel, lakodalma lesz az ősszel.

Viselkedési szabályok a múzeumban

 

 

 

Termések rendezése különböző szempontok szerint

Logikus gondolkodásra szoktatás

A sütéshez hozzávalók becslése, mérése; több – kevesebb

Formaismeret

Sorba rendezés

Térbeli kiterjedések megfigyelése

Szem – kéz koordináció

Annak megállapítása, hogy a halmaz nő, ha teszünk hozzá, és csökken ha veszünk belőle

Tő- és sorszámlálás gyakorlása

Logikai alapműveletek gyakorlása

 

 

 

Vers, mese

 

Fújja szél a fákat… LEVEGŐ

A világ leggazdagabb verebe c. mese

A kakas és a pipe c. mese

A kóró és a kismadár c. mese

Kását főz a kisegér TŰZ

N.N.Á.: Vízimolnár c. verse

VÍZ

Pirosmalac c. mese

A kiskakas gyémánt félkrajcárja c. mese

Radnóti M.: Naptár - Október

 

 

 

 

 

 

 

 

Élményszerű előadásmóddal érdeklődésének felkeltése és fenntartása

Szókincsbővítés

Képzeletfejlesztés

Figyelemfejlesztés

Azonosulás a szereplőkkel, a jó és a rossz elbírálása, jutalmazás és büntetés

Erkölcsi mondanivaló érzékeltetése, megláttatása

Segítségnyújtás, a barátság fontossága

 

Ének zene, énekes játék

Madarak voltunk …

Kukorica kása ….

Vilivári, hentes vári…

Hej Gyula…

Szita, szita, sűrű szita…

Erre kakas, erre tyúk…

Kukorica, kukorica, pattogatott kukorica..

Süssünk, süssünk valamit…

Stb.

 

 

 

 

Zenehallgatás:

A malomnak nincsen köve

 

Egy kis malac röf, röf, röf…

 

A part alatt…

 

 

Halk hangos érzékeltetése, gyakorlása

Egyenletes lüktetés

Ritmus kiemelése tapssal majd hangszerekkel

Magasabb mélyebb hangok

Kukoricaszárból készített „tikfával” zenélés

Őszi énekes játékok ismétlése

 

 

Rajzolás, mintázás, kézi munka

Morzsolás

Kukorica csutából építés:

Hidas építése (19., 20. sz. melléklet)

Kukorica kép készítése

Kukoricacső ragasztása

Csuhébaba készítés

Kismadár, lovacska készítése

Kukoricatörés élményrajza

Hangszerkészítés

Csuhéfonás, csuhé pödrés

Pattogatott kukorica felfűzése

Kukoricaszárból kunyhó építése

Kukorica festése ujjnyomattal

Meseillusztráció készítése

Kiállítás az elkészített alkotásokból (20., 22. sz. melléklet)

 

 

Finommotorika fejlesztése

Ismerkedés a kézi morzsoló használatával

Ismerkedjenek az anyag megmunkálhatóságával (be kell áztatni a csuhét)

Műalkotások bemutatása a témával kapcsolatban

Szókincsbővítés (pl.: tengeri)

Ismerkedés a festékkel, az ujjfestés technikájával

A ragasztás technikájának gyakorlása

Az olló használatának gyakorlása

Emlékezet fejlesztése

Kreativitás, figyelem fejlesztése

 

 

Mozgás

 

 

Futás a kukoricaszárak kerülgetésével

Sorversenyek

Váltóverseny a kukoricacsővel

 

Tájékozódás a térben

Figyelemkoncentráció fejlesztése

Térlátás fejlesztése

Testséma fejlesztése

Munka jellegű tevékenység

 

Kukoricatörés

Cipekedés

Eszközök előkészítése

Rendrakás

Kiállítás berendezése

 

Szülők, nagyszülők, segítő felnőttek bevonása

A látogatások megszervezése

Kukorica kérése a szülőktől

Kiállításhoz tárgyak kérése

A csuhézáshoz Annus néni meghívása

Szülők meghívása a kiállításra

 

Külső értékelés

 

A növény megmunkálásával kapcsolatos eszközök kiállítása

Kukoricából készült ételek kóstolása (36. sz.)

Gyermekmunkák kiállítása

Csuhéból, kukoricából, csutából készült eszközök kiállítása

Fényképekről visszatekintés az eseményre.

Környezetünk aktuális díszítése.

 

 

 

 

Merőtey Aranka: Kukoricát morzsoló néni

                                                                                               

 

 

 

 

 

 

 

Összegzés, eredmények, tapasztalatok

 

 

Napjainkban új és újabb megoldások születnek a pedagógia terén, ötletek sokasága jelenik meg a szaklapokban, az interneten a kompetencia alapú neveléssel kapcsolatban. Szükségessé vált a szakmai megújulás, hiszen körülöttünk minden villámgyorsan változik, átrendeződnek az értékek, az emberek életvitele, életfelfogása, a tanulás minősége megváltozott.

 

A gyermekének jót akaró szülő már aligha képes eldönteni mire is szocializálja gyermekét, mi vár rá húsz év múlva, mikor a hosszú tanulás – felkészülési időszak végén kilép majd az ÉLETBE. Nincs kitaposott út.

 

A családi nevelés, és annak hagyománymegtartó hatása megingott. A család élet hiányosságai szükségleteket hoznak létre, érzi ezt a szülő, nevelő is.

Egyrészt, mi nevelők megpróbáljuk pótolni a hiányosságokat, és a szülők, akik már maguk sem hagyományosan nevelkedtek, rájöttek, hogy nem tudják betölteni ezt a szerepkört, ezért az intézmények felé fordulnak igényükkel.

 

Egyre fontosabbá válik a kívülről jövő nevelés.

Mi ebben az új kompetencia alapú programcsomag bevezetésében látjuk hosszú távú megvalósítását.

Nevelő – képességfejlesztő szemléletünkkel a helyi szükségleteinket, a mi óvodánkba járó gyerekeket és családjukat kívánjuk szolgálni.

A megvalósítás során szem előtt tartottuk, hogy a gyermekek minél több tapasztalathoz jussanak, élményeket éljenek át, s természetes kíváncsiságuk kielégüljön.

Témáink feldolgozása során kibontakozott a gyerekek aktivitása, érdeklődése, kíváncsisága.

 

Valljuk azt, hogy valódi ismeretszerzés az, amit a gyermek maga fejt meg, maga fedez fel, cselekvésen keresztül sajátít el, majd képes alkalmazni képességei, készségei szerint.

 

Várható eredmény:

A kompetencia alapú programcsomag beépül a helyi nevelési programba:

*     A nevelőmunkába bekerül az új tartalom, a módszerek és eszközök alkalmazása.

*     Óvodáskor végére a gyerekek még nyitottabbá válnak, jó kommunikációs készséggel és szerteágazó ismeretanyagnak köszönhetően egymásra épített tudásanyaggal kerülnek az iskolába.

*     Megvalósul az intézmény tartalmi, módszertani megújulása.

 

Tapasztalataink

 

*     Az új módszerek színesítették a napi munkát.

*     Fejlődött módszertani kultúránk.

*     Gazdagodtak a gyerekek ismeretei.

*     Sokkal több élményt élnek át, nyitottabbak.

*     Mélyültek érzelmeik, fejlődtek erkölcsi értékeik, toleranciájuk.

*     A szülőkkel való kapcsolat szorosabbá vált.

*     Az óvoda sikeresen oldja meg az integrált nevelés feladatait, ezzel biztosítja a gyermekek esélyegyenlőségét.

*     Felerősödött az információáramlás.

 

Végezetül úgy gondoljuk, hogy a kísérletező, megújító törekvések a kezdeti nehézségek ellenére is meghozzák a jelen körülmények között is az elvárható eredményt. De igazán kiteljesedni csak akkor tud, ha az óvodánk óvodapedagógusai belső késztetést éreznek arra, hogy csoportjukban is bevezessék a kompetencia alapú programcsomagot.

 

 

 

 

„Csináljon bármit,

Ami nyitogatja szemét és eszét,

        Szaporítja tapasztalatait,

        Ő azt hiszi csak játszik.

De mi tudjuk mire megy a játék.

Arra, hogy e világban otthonosan mozgó,

Eleven eszű, tevékeny ember váljék belőle!”

(Varga Domokos)

 

 

 

 

Záradék

 

A Perkáta-Nagykarácsony Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység innovációs programját megismertük.

 

Az óvoda nevelőtestülete:

 

1.     Kovács Tiborné

2.     Szarka Istvánné

3.     Győrikné Kargl Mária

4.     Kárász Ferencné

5.     Rónás Ferencné

6.     Kiss Gabriella

7.     Nagy Rita

8.     Mosonyi Györgyné

9.     Cseréné Marczal Zsuzsanna

10.                       Lászlóné Jóvári Lia

11.                       Tamásné Vuity Krisztina

 

 

 

Perkáta, 2010. március 25.

 

 

 

 

 

 

 

Melléklet

 

Perkáta Szivárvány Óvoda 2009-2010. tanév

Őszi témahetek

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

 

 

 

    

2.

 

 

 

      

3.

 

 

 

        

4.

 

 

5.

 

 

 

6.

 

 

7.

 

 

8.

 

 

9.

 

 

10.

 

 

11.

 

 

12.

 

      

13.

 

      

14.

 

 

15.

 

             

16.

 

 

       

17.

 

 

 

 

18.

 

19.

 

           

20.

 

21.

 

22.

 

 

 

 

23.

 

24.

 

 

                               

25.

 

26.                                                                                                                                                27.

 

 

 

 

 

 

 

   

                     27.

 

 

 

28.

 

29.

 

30.

 

 

31.

 

32.

 

 

 

33.

 

34.

 

35.

 

36.

 



[1] Hortobágyi Katalin: projekt kézikönyv. Iskolafejlesztési Alapítvány, 2002.

[2] Körmöci Katalin: A gyermek szükségleteire épített tanuló az óvodában, 2001, Fabula Bt.